Tőzsdei adatok: hogyan olvassunk egy árfolyamtáblát?
Az újságok tőzsdeoldala és a portálok árfolyamtáblái tele vannak rövidítésekkel. Oszlopról oszlopra megnézzük, mit mutatnak.
Aki először néz meg egy tőzsdei árfolyamtáblát, sűrű számoszlopokat lát. A legtöbb tábla azonban ugyanazokat az adatokat közli, csak más sorrendben. Ha egyszer végigmegyünk rajtuk, bármelyik napilap tőzsdeoldala vagy portál árfolyamlistája olvashatóvá válik.
Az oszlopok
- Név vagy rövid név. A részvény neve vagy a tőzsdén használt rövidítése.
- Nyitóár. Az aznapi első kötés ára.
- Záróár (utolsó ár). Az aznapi utolsó kötés ára, kereskedés közben az éppen legutóbbié. A legtöbb elemzés ehhez viszonyít.
- Napi csúcs és mélypont. A nap legmagasabb és legalacsonyabb kötési ára. A kettő távolsága megmutatja, mennyire hullámzott aznap az árfolyam.
- Változás. Az előző napi záróárhoz képest, forintban és százalékban.
- Forgalom. Az aznapi kötések összértéke forintban, egyes táblákban a darabszám is. Egy nagy árváltozás kis forgalom mellett kevésbé jelentős, mint ugyanaz nagy forgalommal.
- Kötésszám. Hány üzlet jött létre. Ez is a kereskedés élénkségét jelzi.
Mi a BUX?
A BUX a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe. Egy kosárnyi részvény árfolyamából számolják, a legnagyobb és legforgalmasabb papírok nagyobb súllyal szerepelnek benne. Ha a hírekben azt olvassuk, hogy „emelkedett a BUX”, az annyit jelent, hogy a kosárban lévő részvények összességében drágultak. Egy-egy részvény ettől még eshetett is.
Bővebb adatok: P/E és osztalékhozam
Részletesebb táblák további mutatókat is közölnek:
- P/E (árfolyam/nyereség). Megmutatja, hányszorosát fizetik a befektetők a vállalat egy részvényre jutó éves nyereségének. Önmagában nem jó vagy rossz, csak hasonló cégekkel vagy a cég saját múltjával összevetve értelmezhető.
- Osztalékhozam. Az utolsó kifizetett éves osztalék az árfolyam százalékában. Az osztalék nem garantált, és évről évre változhat.
Késleltetett adatok
A nyilvánosan elérhető árfolyamok sokszor késleltetve jelennek meg. Ha egy táblán percre pontos időt látunk, érdemes megnézni, valós idejű-e az adat, vagy néhány perccel korábbi állapotot mutat.
Amit a tábla nem mond meg
Az árfolyamtábla a múltat mutatja: azt, amin tegnap vagy ma délelőtt kötöttek. Arról, hogy holnap merre megy egy részvény, nem mond semmit. Az árfolyamok mögötti okokat a vállalati hírekben, a gyorsjelentésekben és a gazdasági adatokban kell keresni.
Számolj vele
Példa – kitalált, kerek számokkal, a módszer szemléltetésére. Nem ajánlat és nem piaci adat.
Egy részvény előző napi záróára 2 000 Ft, a mai záróár 2 090 Ft.
- Változás forintban: 2 090 − 2 000 = +90 Ft
- Változás százalékban: 90 ÷ 2 000 × 100 = +4,5%
Ha másnap 4,5%-ot esik, nem tér vissza 2 000 Ft-ra: 2 090 × 0,955 ≈ 1 996 Ft. Az esés ugyanis már a magasabb árból számolódik.