Jelenleg nem sok ráhatásuk van a képviselőknek a költségvetésre: hogyan születik az állami büdzsé?
A jövő évi költségvetést már a nyár elején elfogadták. Ki dönt valójában a számokról, és mekkora mozgástere van a parlamentnek?
Az elmúlt években a következő évi költségvetést már nyár elején elfogadták, jóval korábban, mint ahogy az korábban szokás volt. Ez az év sem kivétel. A korai elfogadás és a parlamenti vita rövidsége felveti a kérdést: mennyire tudnak a képviselők valójában beleszólni a számokba?
Ki készíti a költségvetést?
A költségvetési törvény javaslatát a kormány készíti el, a pénzügyekért felelős minisztérium koordinálásával. Ebben szerepel, mennyi bevételre számít az állam (adók, járulékok, uniós források), és mennyit költ az egyes területekre. A javaslat egy makrogazdasági pályára épül: feltételezésekre a gazdasági növekedésről, az inflációról és a foglalkoztatásról.
Mit tehet az Országgyűlés?
A javaslatot az Országgyűlés tárgyalja. A képviselők módosító javaslatokat nyújthatnak be, amelyekről a bizottságok és végül a plenáris ülés dönt. A gyakorlatban a módosítások többsége kisebb összegeket csoportosít át egyik sorról a másikra; a bevételek és kiadások fő keretei a benyújtott javaslatban dőlnek el. Ezért mondják sokan, hogy a parlament mozgástere korlátozott.
A Költségvetési Tanács
Az Alaptörvény szerint a költségvetés elfogadásához a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. A Tanács azt vizsgálja, hogy a költségvetés megfelel-e az adósságszabálynak, vagyis csökkenti-e az államadósság GDP-hez viszonyított arányát. Ha nem, a hozzájárulását megtagadhatja.
Miért számít ez a háztartásoknak?
A költségvetés nem csak az állami intézményekről szól. Belőle derül ki, hogyan változnak az adók és a járulékok, mennyi jut nyugdíjra, egészségügyre, oktatásra, és mekkora lesz az állam hiánya. A hiányt az állam hitelből fedezi, ami az államadósság alakulásán keresztül a kamatokra és a forint megítélésére is hat.
Mit érdemes figyelni egy költségvetésben?
- A hiány a GDP arányában. Ez mutatja, mennyit kell az államnak kölcsönvennie.
- A makrogazdasági feltételezések. Ha a tervezett növekedés túl optimista, a bevételek elmaradhatnak.
- A tartalékok. A költségvetési tartalékok mutatják, mennyi mozgástér marad év közben váratlan kiadásokra.
- A főbb változások. Adókulcsok, járulékok, támogatások: ezek érintik közvetlenül a családokat.
A költségvetés elfogadása nem a folyamat vége. Az év közbeni végrehajtás, a módosítások és a zárszámadás mutatja meg, mennyire volt reális a terv.