Érdemes a kockázattűrő képességünk alapján választani kötvénybefektetést
A rövid állampapírok hozama jelenleg a nulla körül mozog, ezért sokan hosszabb lejárat vagy vállalati kötvény felé néznek. Előtte érdemes megérteni, mivel jár a magasabb hozam.
A kötvény a megtakarítók szemében sokáig a „biztos” befektetést jelentette. A mostani kamatkörnyezetben azonban a legbiztonságosabb rövid állampapírok, például a diszkont kincstárjegyek hozama a nulla közelébe, egyes aukciókon akár az alá is került. Aki többet szeretne, annak hosszabb lejáratot vagy nagyobb kockázatú kibocsátót kell választania. Ez nem feltétlenül rossz döntés, de érdemes tudni, mivel jár.
Mi a kötvény?
A kötvény hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Aki megveszi, kölcsönt ad a kibocsátónak: az államnak, egy önkormányzatnak, egy banknak vagy egy vállalatnak. A kibocsátó vállalja, hogy kamatot fizet, és a lejáratkor visszafizeti a névértéket.
A kötvények fő kockázatai
- Hitelkockázat. A kibocsátó nem tud fizetni. Állampapírnál ez a legkisebb, vállalati kötvénynél a cég helyzetétől függ. A magasabb kamat gyakran ezt a kockázatot árazza.
- Kamatkockázat. Ha a piaci kamatok emelkednek, a régebben kibocsátott, alacsonyabb kamatú kötvények kevésbé vonzók, ezért az árfolyamuk esik. Minél hosszabb a lejárat, annál erősebb ez a hatás.
- Likviditási kockázat. Nem minden kötvényre van mindig vevő. Egy ritkán forgó papírt lejárat előtt csak engedménnyel lehet eladni.
- Devizakockázat. Devizában kibocsátott kötvénynél az árfolyam változása forintban mérve növelheti vagy csökkentheti a hozamot.
Közvetlenül vagy alapon keresztül?
Kötvényt közvetlenül is lehet venni, vagy kötvényalapon keresztül. Az alap sok kötvényt tart, így a kockázat megoszlik, de nincs lejárata: az értéke folyamatosan követi a piaci kamatok változását, és az alapkezelési díj is csökkenti a hozamot. Egy közvetlenül vett kötvénynél viszont pontosan tudható, mennyit fizet lejáratkor, ha a kibocsátó teljesít.
Hogyan illesszük a kockázattűréshez?
A befektetési szolgáltatók szerződéskötés előtt kérdőívvel mérik fel az ügyfél tapasztalatait és kockázatvállalási hajlandóságát. Ennél fontosabb azonban a saját őszinte válasz néhány kérdésre:
- Mikor lesz szükségem a pénzre? Ha a lejárat előtt, akkor az árfolyam-ingadozás valódi kockázat.
- Mit tennék, ha a befektetésem értéke átmenetileg csökkenne? Aki ilyenkor eladna, annak rövidebb lejárat vagy biztonságosabb kibocsátó való.
- Mennyire ismerem a kibocsátót? Egy kevéssé ismert cég magas kamatú kötvénye más kockázat, mint egy állampapír.
A magasabb hozam mindig valaminek az ára. A kérdés az, hogy azt az árat, legyen az hosszabb lekötés, árfolyam-ingadozás vagy hitelkockázat, meg tudjuk-e és meg akarjuk-e fizetni.
Számolj vele
Példa – kitalált, kerek számokkal, a módszer szemléltetésére. Nem ajánlat és nem piaci adat.
Ötéves kötvény, névérték 100 000 Ft, évi 3% kamat (3 000 Ft évente). Kitalált piaci helyzetek:
- Ha a hasonló kötvények hozama 5%-ra emelkedik, ezt a kötvényt csak kb. 91 300 Ft-ért lehet eladni, hogy a vevőnek megérje.
- Ha a hozam 1%-ra csökken, az árfolyama kb. 109 700 Ft-ra nő.
Aki a lejáratig megtartja, mindkét esetben a névértéket és a kamatokat kapja vissza, ha a kibocsátó fizet.