Ugrás a tartalomra
Pénzportál

Megtakarítás

TBSZ és ETF: hogyan működik a tartós befektetési számla, és mit jelent az indexkövetés?

Két gyakran együtt emlegetett fogalom: egy adózási keret és egy befektetési eszköz. Mit tud az egyik, mit a másik, és hol vannak a buktatók.

A hosszú távú megtakarításról szóló beszélgetésekben két rövidítés kerül elő a leggyakrabban: a TBSZ és az ETF. Gyakran egy lélegzetvétellel mondják őket, pedig két egészen különböző dologról van szó. Az egyik egy adózási keret, a másik egy befektetési eszköz. Ez a cikk elmagyarázza mindkettőt, és megmutatja, mire érdemes figyelni, ha valaki egyáltalán ebben az irányban gondolkodik. Konkrét terméket vagy szolgáltatót nem ajánlunk.

Mi a TBSZ?

A tartós befektetési számla olyan értékpapírszámla, amelyen a hozam adózása attól függ, mennyi ideig hagyod érintetlenül a pénzt. A konstrukció lényege három szakasz:

  1. Gyűjtőév. A számlanyitás naptári évében lehet befizetni. Ezután az adott számlára új pénz már nem kerülhet; aki később is szeretne ilyen keretben megtakarítani, új számlát nyit.
  2. Három év. Ha a gyűjtőévet követő harmadik év végéig nem veszed ki a pénzt, a hozam kedvezményes kulccsal adózik.
  3. Öt év. A gyűjtőévet követő ötödik év végén a hozam személyijövedelemadó-mentessé válik.

Ha a lekötési idő előtt „feltöröd” a számlát, a hozam a normál szabályok szerint adózik. A korai feltörés és a szociális hozzájárulási adó viszonyát érintő szabályok az utóbbi években változtak, ezért a nyitás évére érvényes feltételeket mindig a szolgáltató hivatalos tájékoztatójában ellenőrizd.

A TBSZ-en belül többféle eszköz tartható: állampapír, részvény, befektetési jegy, ETF. A számla maga nem hoz hozamot és nem véd az árfolyamveszteség ellen; csak azt határozza meg, mennyi adó vonódik le abból, ami keletkezik.

Mi az ETF?

Az ETF (exchange traded fund) tőzsdén forgó befektetési alap. A legtöbb ETF egy indexet követ: ha az index a világ nagyvállalatainak, egy ország tőzsdéjének vagy egy kötvénypiacnak a mozgását mutatja, az ETF árfolyama ugyanezt próbálja leképezni.

Három tulajdonsága miatt népszerű:

  • Diverzifikáció. Egy vásárlással sok cégben vagy kötvényben szerzel közvetett részesedést, így egyetlen kibocsátó gondja kevésbé érint.
  • Alacsony alapkezelési költség. Az indexkövetés kevesebb aktív döntést igényel, ezért a költséghányad (TER) jellemzően alacsonyabb, mint az aktívan kezelt alapoké. A pontos értéket minden alap tájékoztatója közli.
  • Tőzsdei kereskedés. Az ETF-et a tőzsde nyitvatartási idejében lehet venni és eladni, mint egy részvényt.

Amit nem tud: nem garantál hozamot. Egy részvényindexet követő ETF ugyanúgy eshet egy rossz évben, mint maga a piac, akár jelentősen. Devizában jegyzett alapnál az árfolyam mellett a forint árfolyama is számít.

Hogyan kapcsolódik a kettő?

Az ETF tartható TBSZ-en, de normál értékpapírszámlán is. A TBSZ akkor számít, ha a befektetés eleve öt évnél hosszabb időre szól, és nem lesz szükség a pénzre közben. Aki tartalékot tart, annak a TBSZ lekötése hátrány lehet: a vésztartalék helye inkább egy bármikor hozzáférhető betét vagy rövid állampapír.

Mire figyelj a költségeknél?

Hosszú távon a költség a legbiztosabban előre látható tényező. Érdemes egy táblázatba írni:

  • a számlavezetési díjat (havi vagy éves, van-e minimum),
  • a vételi és eladási jutalékot,
  • a letéti vagy állományi díjat,
  • a devizaváltás költségét, ha az eszköz nem forintban forog,
  • és magának az alapnak a költséghányadát.

Ezeket mindig a szolgáltató hirdetményéből olvasd ki, mert gyakran változnak. Két szolgáltató között nem az számít, melyiknek a leghangosabb a reklámja, hanem hogy a te tervezett összegednél és vásárlási gyakoriságodnál melyik vonja le összesen a legkevesebbet.

Kockázattűrés: a kérdés, ami megelőzi a többit

Mielőtt bárki számlát nyit, érdemes őszintén válaszolni arra, mit tenne, ha a befektetése egy év alatt jelentősen veszítene az értékéből. Aki ilyenkor eladna, annak más összetétel való, mint aki kivárná a végét. A szolgáltatók ezt kérdőívvel is felmérik, de a kérdőív csak annyit ér, amennyire őszinte a kitöltés.

A rendszeres, azonos összegű befizetés (egyes leírásokban „átlagár-módszer”) nem csökkenti a piac kockázatát, de kiveszi a döntésből az időzítés kísértését. Hogy kinek milyen arányban és milyen eszközben érdemes megtakarítani, az egyéni helyzettől függ; erről a Pénzportál nem ad tanácsot.

Számolj vele

Példa – kitalált, kerek számokkal, a módszer szemléltetésére. Nem ajánlat és nem piaci adat.

Tegyük fel, hogy két befektetés pontosan ugyanazt a bruttó éves hozamot hozza, mondjuk 5%-ot, de az egyik évi 0,2%, a másik évi 1,7% költséget von le. Kezdőösszeg: 1 000 000 Ft, nincs további befizetés.

Év0,2% költséggel (4,8% nettó)1,7% költséggel (3,3% nettó)
10~1 598 000 Ft~1 384 000 Ft
20~2 554 000 Ft~1 914 000 Ft

A számítás: 1 000 000 × 1,048^év, illetve 1 000 000 × 1,033^év. A különbség nem a hozamon, csak a költségen múlik. A valóságban a hozam évről évre ingadozik, és negatív is lehet.