Érdemes a kockázattűrő képességünk alapján választani kötvénybefektetést

Érdemes a kockázattűrő képességünk alapján választani kötvénybefektetést

A mostani hazai gazdasági környezet azt eredményezi, hogy állampapírt és diszkont kincstárjegyet akár negatív kamattal is lehet venni. Ennek kapcsán jártuk körül Tóth Andrással, a Geo Professional Zrt. portfóliómenedzserével a kötvények formáit, illetve tulajdonságait.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Forrás: GazdaságTV.hu

Hamarosan tizenkét takarékban koncentrálódik a vidéki bankpiac

Hamarosan tizenkét takarékban koncentrálódik a vidéki bankpiac

Év végéig ötvenkét takarékszövetkezet szándékozik egyesülni, ezzel létrehozva tizenkét tőkeerős és mérethatékony szövetkezeti hitelintézetet – erről nyújtottak be március közepén az érintettek szándéknyilatkozatot az Integráció intézményvédelmi feladatait ellátó Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetéhez (SZHISZ). Az Integráció tagjai és csúcsszervei – a Takarékbank és az SZHISZ -, valamint a Postaügyért és Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért felelős Kormánybiztosság egyetértenek abban, hogy az egyesülési folyamat felgyorsulása érdemi előrelépést jelent ahhoz, hogy a takarékszövetkezetek regionális alapon újjászervezett, versenyképes, ügyfélközpontú és hatékonyan működő pénzügyi csoporttá váljanak.

Az egyesüléseket követően év végéig a tervek szerint tizenkét regionális központú, mérethatékony pénzintézet jön létre szakmai alapokon, elsősorban a földrajzi közelség, az azonos, vagy nagyon hasonló mikrokörnyezeti adottságok jobb kihasználásával. A fúziók elsődleges célja a hatékony és eredményes szövetkezeti hitelintézeti működés erősítése, a rendelkezésre álló tőke koncentráltabb hasznosítása, az értékesítési tevékenység hatékonyságának növelése, valamint a rendelkezésre álló tudás és humánerőforrás kapacitás jobb kihasználása – hangsúlyozta Vida József. A Takarékbank elnök-vezérigazgatója hozzátette: egységes a szektor álláspontja abban, hogy – összhangban a kormányzati szándékkal – a folyamat végén a Takarék Csoport intézményrendszerét az SZHISZ, az Integráció központi és kereskedelmi bankja, a Jelzálogbank és néhány hasonlóan erős, közepes méretű, földrajzilag egységes szövetkezeti hitelintézet alkossa. Az egyesülések révén így a Takarék Csoport helyi szinten is tőkeerős és stabil intézményekből álló, ügyfeleinek az ország minden pontján korszerű és egységes banki szolgáltatásokat nyújtó pénzügyi csoporttá válik.

Az egyesülésekről a takarékszövetkezetek igazgatóságainak előterjesztése alapján a szövetkeztek tagjai (részjegyesei) köz-, illetve küldöttgyűléseken döntenek, a fúziók a Takarékbank és a Magyar Nemzeti Bank szükséges engedélyeit követően várhatóan 2017 végéig zárulnak le. Az egyesülések révén a tulajdonosok befektetéseinek értéke növekszik, mivel a fúziót követően egy tőkeerősebb és versenyképesebb szövetkezetben lesz tulajdonrészük. Az egyesülésről az ügyfelek értesítést kapnak helyi pénzintézetükről, a folyamat során azonban nincs teendőjük, elhelyezett betétjeiket, számlaszámukat a fúziók nem érintik, hiteleiket változatlan feltételekkel és határidőben kell törleszteniük.

A Postaügyért és a Nemzeti Pénzügyi Szolgáltatásokért felelős Kormánybiztosság üdvözli a kezdeményezést, mivel az összhangban áll a takarékszövetkezeti integráció új stratégiáját meghatározó kormányhatározatban foglalt irányokkal. A fúziók biztosítják, hogy a teljes vidéki Magyarországot hatékonyan, korszerű szolgáltatásokkal lefedő takarékszövetkezeti struktúra jöjjön létre. A Kormánybiztosság továbbra is figyelemmel kíséri az egyesülési folyamatot és a rendelkezésére álló eszközökkel támogatni is fogja, hiszen a vidéki Magyarország pénzügyi rendszerének alapegységei a helyi értékeket jól ismerő, erős szakmai kompetenciával rendelkező takarékszövetkezetek.

Az UniCredit után most a Deutsche Bank is tőkét emelt

Az UniCredit után most a Deutsche Bank is tőkét emelt

A hétvégén érkeztek a hírek, hogy az UniCredit után a német bankóriás, a Deutsche Bank is tőkét fog emelni, mégpedig 8 milliárd euró értékben. Nagy tervei vannak a vállalatnak, de még nem állnak össze, ezért egyenlőre nem érdemes beszállni a részvénybe.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Forrás: GazdaságTV.hu

Az állami és az önkormányzati szférában 2018-ra megnőhet a hiteligény

Az állami és az önkormányzati szférában 2018-ra megnőhet a hiteligény

A legnagyobb kereslet a hitelre jelenleg az ingatlanpiacon van jelen, mind ipari, mind lakáscélú felhasználás esetén. Hodina Péter, a K&H Bank szakembere szerint a 2017-es EU-s támogatások megjelenését követően az állami és az önkormányzati szféra lendíti fel majd a hitelpiacot.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Forrás: GazdaságTV.hu

Egyre jellemzőbb a tudatosság, a hosszú távú tervezés a megtakarítók körében

Egyre jellemzőbb a tudatosság, a hosszú távú tervezés a megtakarítók körében

2016-ban ismét rekordévet ért el a Fundamenta lakásszámla-értékesítés terén, 2015-höz képest ötödével több lakás-takarékpénztári szerződést kötött. A tavalyi évben 5,3 milliárd forint volt az adózott eredmény, mondta el Tátrai Bernadett, a Fundamenta elnök-vezérigazgatója.

A tartalom nem elérhető.
A sütik használatát az "Elfogadás" gombra kattintva lehet jóváhagyni.

Forrás: GazdaságTV.hu

Reklámadó: kinek és mekkora összeg jár?

Reklámadó: kinek és mekkora összeg jár?

Az Európai Bizottság 2016. november 4-én hozott határozatában két hónapot biztosított Magyarországnak a reklámadó törvény módosítására, amely határidő 2017. január elején lejárt. Törvénymódosításra nem került sor, Magyarország ugyanakkor 2017. január 16-án eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságnál a Bizottság határozatával szemben. Az ügy iratai jelenleg nem nyilvánosak.

A 2014-es adóbevételekkel együtt az elmúlt két évben nagyságrendileg 22 milliárd forint költségvetési bevétel származott a reklámadóból. A Bizottság döntése alapján ugyanakkor kérdés, hogy amennyiben az Európai Bíróság álláspontja szerint is tiltott állami támogatást valósít meg a reklámadó törvény, úgy kinek és mekkora összeget kell majd fizetnie vagy visszafizetnie.

A 2014-ben bevezetett, komoly vitákat generáló reklámadó törvény sávosan progresszív adókulcsokat határozott meg a reklámbevételek adóztatására: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, míg 20 milliárd forint felett – az ide eső rész után – már 40 százalékos, 2015-től pedig 50 százalékos adót kellett fizetniük az adózóknak. Az Európai Bizottság 2015 márciusában a belső piaccal össze nem egyeztethető, jogellenes állami támogatásnak minősítette a sávosan progresszív magyar reklámadót. A reklámadó törvény 2015. júniusi módosítása megszüntette a többsávos jelleget, így a százmillió forint fölötti reklámbevétel után egységesen 5,3 százalék lett az adókulcs.

A Bizottság 2016. december 20-án közzétett határozatában ugyanakkor megállapította, hogy a magyar reklámadó törvény az adóalanyok közötti indokolatlan megkülönböztetéssel jogellenes állami támogatást valósított meg, amelyet a 2015. júniusi törvénymódosítás sem orvosolt.

Az Európai Bizottság két megoldást nevesített határozatában, amelyek alkalmasak lehetnek a közösségi joggal való összhang megteremtésére:

  • az 5,3 százalékos adókulcstól eltérő, egységes, minden adóalanyra vonatkozó adókulcs bevezetését vagy
  • a reklámadó visszamenőleges eltörlését.

“A Bizottság által javasolt két megoldás közül a reklámadó törvény visszamenőleges hatályon kívül helyezése esetén a megfizetett adó kamattal növelt összegének visszafizetésére kerülhet sor, míg az egységes adókulcs bevezetése esetén a jogalkotó a jövőre nézveállapíthat meg valamennyi adóalanyt terhelő adókötelezettséget. Az egységes adókulcs bevezetése esetén ugyanakkor azt is vizsgálnia kell majd, hogy a korábban különböző adóterhelés alá eső adózók reklámadó-kötelezettségét az új szabályozás hogyan egyenlítheti ki annak érdekében, hogy az adózók eltérő kezelését a múltra nézve is kiküszöbölje.

A reklámadó kérdésében az Európai Bíróság ítélete jelent majd végleges döntést. A reklámadó fizetésére kötelezett adózók addig is – a Bizottság határozatától függetlenül – kötelesek a reklámadó bevallások benyújtására és a reklámadó megfizetésére. Ennek elmulasztása esetén az adózók adóhatósági ellenőrzésre és szankciókra számíthatnak” – mondta Dr. Pásztor János, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője.

Ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ a böngészés biztonságának növelése és a felhasználói élmény fokozása érdekében. Részletek

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás